h.flora:
:)
... a ferdítés szerénység, a fordítás nagyszerű munka. Csak mondom :)
Szeretem ezt a dalt, tets... (2012.09.28. 17:42)Mike Batt - Soldier's Song
h.flora:
Elolvastam, visszamenőleg az egész blogot. :)
Élvezetes volt megtudni egy-egy dal születésének kör... (2012.08.23. 22:30)Nerina Pallot - Grace
Időlegesen elveszítettem magam valahol, Tudom, ez csak időleges, mivel tudatában vagyok, hogy elvesztem, Rámeredek a bőrbe temetett erekre a szemeim alatt, Mint parányi kék üvegszilánkok, A kezeim remegnek, Érzem, ahogy a szívem keresztüldobog a blúzomon, Kényszerítenem kell magam a nyelésre, Émelygek,
Semmi sem változott, Ugyanaz a négy fal, Ugyanazok a jól ismert emberek, Ugyanaz a lilás-rózsaszín asztalterítő, Ugyanaz az elhangolódott zongora a sarokban, De én nem vagyok része a látképednek, Én csak a nyomasztó hangulat vagyok,
Nézem, ahogy a testem kínosan botladozik át a társalgáson, Nem vagyok túl jó, Nem olvastam a könyvet, amiről beszélsz, Étel van a fogaimon, Nem tudlak megnevettetni, ahogyan régen tudtalak,
Az elmém nem marad állandó, Olyan, mintha egy falakról visszapattanó gumilabda lenne, Újra és újra próbálom elkapni, De kicsúszik az ujjaim közül, Ahogy a betűk csúsznak le a kirakós tábláról, Küzdök, hogy értelmem legyen
Időlegesen elveszítettem magam valahol, Remélem, ez csak időleges, Hiszen tudatában vagyok, hogy elvesztem.
Lekésni a vonatot minden reggel 8.52-kor, A te csészédből kortyolni a kávét, Megosztani titkokat, melyeket, úgy hittük, senki más nem tud, Ez az, ami hiányzik tőled.
Az új út, amit a szerelem láttatott meg velem, A félénk, széles mosolyod, amikor megkérdezted, akarom-e a kulcsodat, Az a mesteri mód, ahogyan öleltél, Ez az, ami hiányzik tőled.
A ragyogó mosolyoddal belopózva tűzbe hoztál, Az új autódban veled maga volt a szabadság, És ha igaz, hogy a szerelem vak, én készségesen vak voltam, Elérted, hogy elhittem, nekünk lehet, és lesz jövőnk.
A mód, ahogyan azt mondtad, én nem lennék senki önmagamban, A szokásod, ahogy eláztattad magad túlárazott kölnivízzel, Az, ahogyan lekapcsoltad a világítást, amikor pedig tudtam, hogy otthon vagy, Ez az, ami nem hiányzik tőled.
Lefogadom, hogy úgy használod a fáradt varázsod, mintha új lenne, Ugyanolyan gyorsan hajtasz, melletted azzal az újjal, És ő bolondul elhiszi, hogy ő a kevés szerencsés közül a legutolsó, Kíváncsi vagyok, vajon rájön-e, hogy hazugságban él, ahogyan én rájöttem.
Az, hogy egyedül magamban kételkedtem, amikor veled voltam, Ahogy szintén tévedtem, amikor vártam valamit az élettől, A szakértelmed, ahogy tönkretettél mindenki előtt, akit csak ismertünk, Ez az, ami nem hiányzik tőled.
/Zene: Katie Melua, Szöveg: Andrea McEwan/
A What I Miss About You c. dalt Katie Melua többféle szöveggel énekelte, pontosabban itt-ott egy-egy szó más. Például a "Presumably believing" helyett használta a "Foolishly believing" változatot is, a fordításban ebből maradt a "bolondul hiszi" verzió, bár így itt a "valószínűleg elhiszi" kellene... De ez elég lényegtelen részlet. Egyébként Andrea McEwan elmondása szerint a dal úgy született, hogy egyik nap Katie Notting Hill-i lakásán dalokat próbáltak írni a Pictures albumhoz, és késő délután Andrea távoztában az ajtóból visszafordulva adta oda Katie-nek a WIMAY már korábban megírt kész szövegét. Akkor Katie leült a zongorához, és ott helyben, a papírról olvasva a szöveget, a benne akkor megszülető dallammal és kísérettel eljátszotta és elénekelte a dalt. A kettejük közös munkájából végül ez a dal, valamint a Dirty Dice került az albumra. (Andrea McEwan ausztrál színésznő, aki ismert tévésorozatokban /McLeod lányai, A Vadak Ura stb./ szerepelt, valamint színházban játszott, előbb otthon, majd Londonban, ahol a dalszerző/énekes pályát is kipróbálta, albuma is megjelent. Most német férjével éppen Berlinben élnek, nemrég született meg az első gyermekük.)
Van egy barátom, egy fajtiszta gyilkológép, Azt mondja, egész átkozott életében erre várt. Ismertem őt jól, amikor tizenhét volt, Most már férfi, aki halott lesz karácsonyra
R. Így hát, mindenki háborúzni ment, De nem tudjuk mi az, amiért harcolunk. Ne mondd nekem, hogy ez egy jó ügy, Semmiféle ügy nem lehet annyira jó. Ha a szeretet drog, én azt hiszem mind józanok vagyunk, Ha a remény egy dal, azt hiszem már vége van. Hogyan legyen hitem, ha az a hit bűntett? Én nem akarok meghalni.
Ha Isten velünk van, akkor Isten egy tréfamester, Elaludt munka közben, a gyerekei felbuknak, Kirohanva át az ajtón és egyenesen az ég felé, Én nem akarok meghalni.
Mindenkire, aki uralni akarja a világot Jut egy ember, aki csak szabad akar lenni. Mit tanulunk mi azon kívül, amit nem kellene megtanulnunk? Túl késő gyógymódot találni erre a betegségre.
R. Én nem akarok meghalni, Nem akarok meghalni, Nem akarok meghalni!
Van egy barátom, egy vérbeli gyilkológép, Azt hiszem, talán már halott lesz karácsonyra.
(Zene/szöveg: Nerina Pallot)
Nerina Pallot-nak több iskolatársa volt, akik beléptek a seregbe, és még Irak előtt Koszovóban is szolgáltak. A barátjának (akiről a dalt írta) az anyja pedig nem tudott elszakadni a tévétől, folyton ott ült előtte, és várta, hogy majd most fogják kiírni az ő fia nevét is a listára az elesettek között. Szörnyű idők voltak, és a kint lévő katonák családjai számára még ma is azok. A dal, amelynek a klipjét egy Los Angelesi supermarketben forgatták, valójában erről szól. De Nerina a videóval kicsit ellenpontozni akarta a dal szövegét, nem akarta, hogy a klip túl didaktikus legyen. Így egy játékos, kicsit vicces, kicsit komoly zöldség-gyümölcs csatát játszottak el az üzletben a forgatás során. Egyébként, miután megjelent a dal videója, és az AOL révén az USA-ban is ismertté vált, Nerina nagyjából fél éven át kapta a halálos fenyegetéseket ("Megtalállak és megöllek, amiért tiszetletlen voltál a katonáinkkal"), leginkább nagyon hazafias fiatal amerikai srácoktól.
